VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

VASZARY János Miklós
( Kaposvár, 1867. november 30. - Budapest, 1939. április 19. )

festőművész, grafikus.

Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek, testvére Vaszary Béla veszprémi iskolaigazgató volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben, majd Párizsba tanult. Nagy hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló Nagybányai Művésztelep festői. Az 1. világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1924-ben a KÚT egyik (alapító) tagja. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést falképek festésére. Az Est-lapok számára grafikákat és illusztrációkat készített. Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust és a nagybányait lelhetjük fel alkotásaiban. Nagybátyja anyagilag is támogatta, egyházi megrendelésekhez juttatta. A balatonfüredi Kerek-templom egyik képét (Krisztus a kereszten) ő festette. Többször járt Veszprémben, meglátogatta testvérét, vázlatokat készített a város vadregényes környékéről. Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban, később a hazai és európai tárlatokon rendszeresen láthatóak voltak alkotásai.
  M.: Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897–1998; Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916; Birskörték, 1918; Ébredés, 1921. Természetlátás és képszerűség címmel 1922-ben jelent meg könyve.
  I.: LÁZÁR Béla: ~. Bp., 1923. – BORDÁCSNÉ HAULISCH Lenke: ~. Bp., 1963. – FIOLA Pál: ~. Biográfia és bibliográfia. Kaposvár, 1970. – MOLNÁR Jánosné: A Vaszaryak sorsa kötődött Veszprém megyéhez. = N., 2011. jan. 15. – BfÉL – MKtL XVI. köt. – MvL IV. köt. – RÚL XVIII. köt. – ÚMÉL VI. köt.